2015. június 13., szombat

Most élsz ...

„Nem ritka az olyan ember, aki egész életét arra várva tölti, hogy elkezdjen élni.” Eckhart Tolle
A vonaton nyomorogva előkapartam a telefonom, hogy ellenőrizzem a naptárban a teendőket, az elkövetkező eseményeket. Közben a vonat megrázkódott, az ujjam hirtelen mozdulata alatt szédítő gyorsasággal pördültek a napok, hetek, hónapok, évek, majd 2045-nél megállt. Eszembe jutott hányszor tesszük meg ugyanezt a valóságban is, átsuhanunk egy-egy pillanaton mert éppen unalmas, fájdalmas, vagy mert nem érezzük jól magunkat? Ugyanilyen szédítő gyorsasággal az életünket is végigpörgetjük, mindig valami jobbra vágyva. Soha nem vagyunk teljesen elégedettek, soha nem jó az, ami éppen ebben a pillanatban van.


Mindig várjuk a megfelelő pillanatot, amikor majd igazán élhetünk, találkozhatunk azzal, akit szeretünk, azt tehetjük, amit akarunk, vagy csak szeretnénk, hogy teljen már el gyorsan egy unalmas munkanap. Rágódunk a múlton, vajon mi miért történt, mi lett volna ha. Kémleljük a jövőt, negatív vagy pozitív gondolatainkkal alkotjuk meg a sorsunkat. Megfeledkezünk arról, hogy igazából mindig csak a most létezik, a jelen pillanatban élsz, a jelen pillanat a jövőd és az lesz a múltad. Mindig csak a most létezik, a múlt terheivel már nem nehezedik rád, a jövő pedig ezerszer megváltozhat. Nem számít éppen hogy érzed magad, csak most létezel, most szerezhetsz tapasztalatokat, most élvezheted a napsütést az arcodon, egy virágzó fa láttán most köszönheted meg Istennek, hogy nagyot alkotott, most mondhatod el a szeretteidnek mennyire fontosak neked, a hibákat is most követed el, most bocsáthatsz meg magadnak és másnak is.

Carpe diem. Seize the day. Élj a mának.

Annyira elcsépelt tanács, hogy már nem is értjük a mondanivalóját. Élvezd a mai napot, legyen akármilyen is, mert megismételhetetlen. Mindennek megvan a maga ideje, lehet a mai nap feladata az, hogy szenvedve tanulj hibáidból, vagy rájöjj valamire, vagy megváltoztasd az életed, vagy pihenj, dolgozz, szeress, felejts, tanulj, sírj.

Élvezd a napot.
Adj hálát az egészségedért.
Légy figyelmes a történésekre.
Bocsáss meg magadnak és ellenségeidnek.
Szeresd azt, aki megérdemli.
Ne halaszd az életedet holnapra.


Egyszer abból fog állni a most, hogy beteg leszel vagy egy veszélyes helyzettel találod szembe magad. Abban a pillanatban majd érzed, hogy mindennek vége, többet már nem lesz több időd megtenni semmit. Akkor majd rájössz, hogy minden apró vita, futás, kapzsiság, irigység, mohóság mennyire értelmetlen volt. S ekkor hangosan felröhögsz kicsinyességeden. Kezdj el élni a jelen pillanatban, vedd észre mi az, ami igazán fontos, hogy az életed ne a vicc csattanója legyen, hanem a mese vége.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése